A punk szó jelentése az évszázadok során többször is változott. Már a 16. században is használták, például Shakespeare műveiben, ahol prostituáltat vagy erkölcstelen nőt jelentett. Később, főleg Amerikában, újabb jelentésárnyalatokat kapott: a 19. században „rossz minőségű” vagy „értéktelen” dolgokra, a 20. században pedig börtönszlengként, illetve fiatal, tapasztalatlan emberekre is alkalmazták. Lássuk időrendi sorrendben, hogyan alakult a szó jelentése az elmúlt több mint négyszáz évben.



16–17. század: Eredeti jelentés, irodalmi példák




1570-es évek – Az első írásos említés
A punk szó első ismert előfordulása az 1575 előtt keletkezett Simon The Old Kinge című angol balladában található, ahol női prostituáltat jelentett. A ballada arra figyelmezteti a férfiakat, hogy az ivás ugyanolyan bűn, mint prostituáltakat tartani: „Így hát, pajtások, ha részegek vagytok, gyengeségből az is bűn, ahogy az is, ha egy punkot tartotok.”

1590-1600-as évek – Shakespeare és a korai angol használat
Shakespeare több művében is használta a szót, mindig pejoratív értelemben – női prostituáltként vagy erkölcstelen nőként jelenik meg a punk. A Szeget szeggel című darabjában (amelyet 1603-04 körül írt), ahol Lucio megpróbálja megmagyarázni Mariana rejtélyes tagadását, miszerint ő „sem szűz, sem özvegy, sem feleség”, azzal, hogy kijelenti: „Lehet, hogy ő egy puncke (hivatalos magyar fordítás: " Afféle rossz személy lesz, fenséges uram") Nem meglepő, hogy ez a szó felbukkan ebben a darabban, tekintve, hogy központi témája a szexuális erkölcs, és a cselekmény egy züllött Bécsben játszódik, ahol a prostitúció nagy üzlet.

17. század vége – Jelentésbővülés
A század végére a punk már fiúprostituáltakra is utalt, illetve általános pejoratív értelemben is megjelent: fiatal, értéktelen vagy erkölcstelen személyt jelölhetett.




18–19. század: Amerikai jelentésváltozások


18–19. század – Új jelentések az Újvilágban
Az Egyesült Államokban a punk jelentett rothadó fát, majd a 19. század végére általános szitokszóvá vált: „rossz minőségű” vagy „értéktelen” dolgot, személyt is jelenthetett. Egyes etimológusok szerint a szó részben a lenape indián nyelvből is eredhet, ahol a punkw jelentése „hamu”, a punxe pedig „fát tenni a tűzre”.

20. század eleje – Börtönszleng
Az amerikai börtönszlengben a punk olyan férfi rabot jelölt, akit mások szexuálisan kihasználtak. Később általános sértésként is elterjedt, főként fiatal, tapasztalatlan vagy gyenge emberekre alkalmazva.

Színházi és zenei gúny
Már az 1890-es években is előfordult, hogy egy gyenge dalt „punk song”-nak csúfoltak, vagy egy amatőr zenekart „punk orchestra”-nak neveztek. A szó ekkor már a gyenge minőségű, ügyetlen, nevetséges produkciók szinonimájává vált.
  "The most punk song ever heard in a hall,” 1899 (Forrás: San Francisco Call)



20. század: Börtönszleng, popkultúra, zenei előzmények


1930-as–1960-as évek
A punk szó a jazz- és blues-szlengben is megjelent, gyakran jelentett fiatal, deviáns, néha homoszexuális férfit. Ugyanakkor továbbra is fennmaradt a „rossz minőségű” jelentés is. Az 1950-es évektől kezdve a punk egyértelműen a lázadó, fiatal bűnöző szinonimája lett az amerikai médiában. Elvis Presley-t például „hot-headed punk”-nak nevezték a Jailhouse Rock című filmben.

Presley mint punk, 1957 (Forrás: San Rafael Daily Independent Journal)

1960-as évek – A szó a popkultúrában
A Beatles-t, a Rolling Stones-t, sőt, Bob Dylant is nevezték punknak az amerikai sajtóban – néha pejoratív, néha ironikus vagy nosztalgikus felhanggal. A hatvanas években a „punk” szó újságírói biztos megoldássá vált. A zenészeket gyakran egyszerűen punknak titulálták, élükön a Beatles-szel. „Tudják, hogy punkok. Be is vallják” – írta az Austin American-Statesman 1964-ben. Az Uniontown Evening Standard szerint „éretlen punkok” voltak, a Fresno Bee pedig úgy fogalmazott, hogy „csak punkok hosszú hajjal”. A San Bernardino County Sun azt sérelmezte, hogy „ennek a négy kis punknak a divat által hizlalt bankszámlái a fejükbe szálltak”. Még az ellenkulturális Berkeley Barb is „punk milliomosoknak” nevezte őket 1968-ban.






 
1970-es évek eleje: Garázsrock, proto-punk


1970 – Az első dokumentált zenei említések
A „punk rock” kifejezés első zenei felhasználásai nem a hetvenes évek punk mozgalmára, hanem a hatvanas évek garázs rock zenekaraira vonatkoztak. Először Ed Sanders, a The Fugs tagja használta 1970 márciusában a Chicago Tribune-ben saját szólólemezét jellemezve: „punk rock — redneck sentimentality.” Ugyanebben az évben a New York-i Suicide zenekar már punk music-ként hirdette koncertjeit – ez a leghamarabb ismert vizuális zenei felhasználás.

1970–1972 – Kritikusok és zenészek
Lester Bangs 1970 decemberében nevezte Iggy Popot „Stooge punk”-nak, ezzel is hozzájárulva a fogalom zenei kontextusának megerősödéséhez.

1971 – Creem magazin (USA)
Dave Marsh 1971 májusában a Creem magazinban írt cikkében nevezte a ? and the Mysterians garázsrock-zenekart punk rock-nak. Ekkor a kifejezés még a hatvanas évek nyers, egyszerű, amatőr rockzenéjére utalt.


A punk rock születése és elterjedése




1974–1975 – CBGB színtér, New York
A CBGB klubban új, energikus, lázadó zenekarok (Ramones, Television, Patti Smith, Blondie) jelentek meg, akiknek zenéje és attitűdje már hordozta a későbbi punk szubkultúra jellemzőit. Ekkor azonban a ‘punk’ szó még nem volt elterjedt ezen a színtéren; a zenekarokat és a közösséget csak később, a Punk Magazine 1976-os megjelenése után kezdték punkként emlegetni.

1976 január – Punk Magazine (New York, USA)
1976 januárjában jelent meg a Punk Magazine első száma. A lap tudatosan vállasztotta a punk szót és identitást, bemutatva a CBGB színtér zenekarait, életstílusát és vizuális világát. Ezt követően terjedt el a szó a köznyelvben is, először New Yorkban, majd világszerte, hogy leírja ezt az új, lázadó, egyszerű, gyors és szókimondó zenei irányzatot, illetve az ehhez kapcsolódó szubkultúrát.




1976 július – Sniffin’ Glue (London, UK)
1976 július 13-án indult a Sniffin’ Glue fanzin Mark Perry szerkesztésében. Ez volt az első brit kiadvány, amely a punk szót központi elemként használta. A fanzin a Ramones Now I Wanna Sniff Some Glue című dalából kapta a nevét, és már az első számtól kezdve a punk identitást, zenét és attitűdöt képviselte.

1976. december 1. – Bill Grundy-interjú: brit mainstream áttörés
A Sex Pistols élő televíziós interjúja a Thames Television Today műsorában botrányt kavart: a zenekar tagjai élő adásban káromkodtak. Másnap a brit napilapok címlapon hozták az esetet, és a punk szó ettől kezdve bekerült a brit mainstream médiába, közbeszédbe, sőt, politikai vitákba is.







Források:
Medium - The Rotten Etymology of Punk
British Libary - From Shakespeare to rock music: the history of the word ‘punk’